Adóváltozások 2020-21

Általános forgalmi adó

2020. január 1-jétől megnyílik a lehetőség –önellenőrzés keretében– az adóalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímen. Ezekben az esetekben az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelés nettó értékével. Azokra, a jogszabály alapján behajthatatlannak minősített követelésekre érvényes a jogszabály, amelyek számla szerinti teljesítése 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Szintén 2020. január 1-i hatállyal a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó adómérték a jelenlegi 18 %-ról 5 %-ra csökken.

A jogszabályba bekerült pontosítás értelmében a közösségen belüli termékértékesítések adómentességének feltétele, hogy a vevő adóalany a másik EU tagállami Közösségi adószámát közölje a számla kiállítójával, valamint a kiállító összesítő nyilatkozatban jelentse a közösségi értékesítést (szolgáltatást). A hibásan vagy hiányosan benyújtott nyilatkozat esetén a mulasztás kimenthető.

Vevői készletek

Amennyiben egy cég egy éven túl tárol egy, a székhelyétől különböző tagállamban „vevői készletet” a vevője raktárában, akkor abban a tagállamban ÁFA regisztrációs és ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik. Az átmeneti szabály értelmében a Magyarországon külföldi adóalanyok által fenntartott vevői készletben tárolt termékek esetén 2020. december 31-én mindenképpen beáll a Közösségen belüli termékértékesítés joghatása, ezzel az előbb említett kötelezettségek.

Emelkednek az EKÁER ellenőrzésekhez kapcsolódó bírságok és 2020 januárjától az EKÁER bejelentések adatait a lezárást, illetve érvényességi idő lejártát követő 3 munkanapon belül –de legkésőbb az erre vonatkozó adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig– lehetőség lesz egy alkalommal módosítani, adatonként 5 ezer Ft összegű pótlék megfizetése ellenében.

Személyi jövedelemadó

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében a kedvezmény a már felnőtt (de még a saját háztartásban vele élő, saját jövedelemmel nem rendelkező) gyermekek után is jár. A vérszerinti és az örökbefogadó anyák összevont adóalapba tartozó jövedelmére vonatkozóan teljes adómentesség vonatkozik úgy, hogy a gyermekeik után a családi járulékkedvezményre továbbra is jogosultak maradnak.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

Átmeneti rendelkezés szerint az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

2020. július 1-jétől összevonásra kerülnek a munkavállalók bruttó béréből levont járulékok (10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot). Az új járulék elnevezése társadalombiztosítási járulék, mértéke 18,5 százalék lesz.

Taxatíve felsorolásra kerülnek a járulékalapot képező jövedelmek az egyes jövedelemtípusok szerint. Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti, a társadalombiztosítási járulékból továbbra is felhasználható a személyi jövedelemadóban nem érvényesíthető rész.

2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség . Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli.

Szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 %-ra csökken. A módosítással nem csak a bérek, hanem a bér mellett adott juttatások és a reprezentációs költségek adóterhe is csökken.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) munkáltatót, kifizetőt terhelő mértéke a szociális hozzájárulási adóval összhangban 17,5 %-ra csökken.

Az összevont adóalap megállapítás ának szabályai is változnak: ha a magánszemély egy adott jövedelme után kötelezett szociális hozzájárulási adó megfizetésére, abban az esetben a jövedelmének 85 %-át kell figyelembe venni adóalapként (korábban ez 84 % volt).

egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710,- Ft-ra (napi 257,- Ft-ra) emelkedik 2020. január 1. után.

Társasági adó

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.

A beruházási küszöbérték fokozatosan csökken a további években is. A fokozatos csökkentés következtében 2023-ra a középvállalkozásoknak elegendő 100 millió, kisvállalkozásoknak pedig 50 millió Ft-ot elérő beruházást megvalósítani ahhoz, hogy fejlesztési adókedvezményben részesülhessenek.


KATA és KIVA

Emelkedik a kisadózók ellátási alapja is, hiszen így az egyéni járulékoknak megfelelő rész növekszik. 2019. július 1-ét a főállású KATA szerint adózó által igénybe vett pénzbeli ellátások (pl.GYED, táppénz) alapja változatlan adófizetési kötelezettség mellett:

· 50 ezer Ft-os tételes adó megfizetése esetén 98.100,- Ft

· 75 ezer Ft-os tételes adó megfizetésekor 164.000,- Ft

A kisvállalati adó kulcsa 2020. január 1-jétől 12 %-ra csökken.

Helyi adók

Az iparűzési adó-előleg feltöltési kötelezettség nem kerül eltörlésre, határideje tárgyév december 20. marad.

2020. január 1-jétől helyi iparűzési adóbevallást csak hibátlan bevallások esetén fogják lehetővé tenni a NAV-on keresztül.

A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező nonprofit szervezetekre is kiterjesztésre kerül az építmény- és telekadó feltételes adómentességének köre.

Innovációs járulék

Innovációs járulék tekintetében is eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, amelyet már 2019 decemberében sem kellett az adózóknak teljesíteniük.

Reklámadó

2019. július 1-jétől ideiglenesen, 2022. december 31-ig 0 %-ra csökken a reklámadó mértéke (2019. június 30. előtt 7,5 %). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy erre az időszakra a bejelentkezési, illetve az adóbevallási kötelezettséget sem kell teljesíteniük a törvény hatálya alá tartozó adózóknak. A 2019. július 1-jét magában foglaló adóév tekintetében a fizetendő adót időarányosan, a július 1-jét megelőző időszakra jutó adófizetési kötelezettség alapján kell meghatározni.


Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forintig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Energiahatékonysági beruházások

Kedvezően alakulnak a költség-elszámolási szabályok az energiahatékonysági beruházások esetében. A jövőben ugyanis a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz és immateriális dolog is elszámolható költségként. A korábbi szabályozás szövegezése szigorúbb volt, a Tao tv. korábban kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, illetve az értéknövekedést tekintette elszámolható költségnek.

Transzferár-szabályok

2020. január 1-ét követően akkor is szükséges a transzferár-szabályokat alkalmazni, ha az apporttal történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely/aki az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással az apportot fogadó társaságban, viszont az apportügylet révén többségi befolyást szerez. A módosítás a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár-szabályok alkalmazását.

A projektek elszámolása egyszerűsödik

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.


Munkaszüneti és áthelyezett munkanapok 2020

· Szombati munkanapok 2020-ban

o Augusztus 29., szombat munkanap

o December 12., szombat munkanap

· 3 napos hosszú hétvégék 2020-ban

o Május 1-3.

o Május 30 – Június 1.

o Október 23-25.

· 4 napos hosszú hétvégék 2020-ban

o Április 10-13 (húsvét)

o Augusztus 19-23

o December 24 – 27 (karácsony)

· Munkaszüneti napok és ünnepek 2020

o Január 1., szerda

o Március 15., vasárnap

o Április 10., péntek

o Április 13., hétfő

o Május 1., péntek

o Június 1., hétfő

o Augusztus 20., csütörtök

o Augusztus 21., péntek

o Október 23., péntek

o November 1., vasárnap

o December 24., csütörtök

o December 25., péntek

Ossza meg a cikket: