A felszámolási eljárás

28.09.2014
|
0 Hozzászólások
|

A felszámolási eljárás célja az adós vállalat, gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése valamint a hitelezők kielégítése.

Felszámolási eljárás nem peres eljárás, és az adós fizetésképtelensége miatt történik.

Az eljárást kezdeményezheti:

az adós: ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni, felszámolást kérhet. A kérelemben be kell jelentenie valamennyi bankszámláját vezető pénzintézet nevét és bankszámlaszámait (a kérelem benyújtása után nyitottakat is).

a hitelezők: a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, lejárati időpontját és az adós fizetésképtelenségének indoklását. A bíróság haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolási eljárás megindításáról. Az adósnak nyilatkoznia kell a bíróság felé, hogy a kérelemben foglaltakat elfogadja-e. Ha igen, akkor kérhet haladékot. Ha nem nyilatkozik, akkor feltételezni kell a fizetésképtelenségét.

a végelszámoló

a cégbíróság: ebben az esetben a felszámolást a bíróság hivatalból rendeli el, az ellen fellebbezni nem lehet.

A felszámolási kérelmet a felszámolandó gazdasági társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz kell beadni, aki a felszámolást végzéssel rendeli el, és kinevezi a felszámolót.

A kérelem benyújtása után az adós fizetésképtelenségét a bíróság megvizsgálja, és amennyiben úgy ítéli meg, a felszámolási eljárás megindítása előtt az adós kérelmére 30 napos határidőt engedélyezhet a tartozás(ok) kiegyenlítésére.

Lehetőség van az eljárás szünetelésére is, ha azt az adós és a hitelezők együttesen kérelmezik.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétételének napja.

A hitelező kérelmezheti vagyonfelügyelő bevonását a felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha valószínűsíteni tudja, hogy a tartozás rendezése veszélyben van, valamint okirattal igazolni tudja a követelés létrejöttét, nagyságát és esedékessé válását. A hitelezőnek igazolni kell továbbá a törvényben meghatározott vagyonfelügyelői díj megfizetését is. Ha a bíróság elfogadja a hitelező kérelmét, az adós fellebbezésére tekintet nélkül, a bíróság döntése végrehajtható.

A bíróság végzésben jelöli ki a felszámolót. Felszámolónak a vagyonfelügyelő is kinevezhető. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak!

Amennyiben az adós gazdálkodó szervezet, a vezetője a szervezet vagyonával csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával tehet jognyilatkozatot a felszámolási eljárás megindítását megelőzően. Az adós által tett mindenféle jognyilatkozatról köteles tájékoztatni a bíróságot. Az adós köteles együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel. Ha ezt nem teszi meg, a vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. E döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Amennyiben az adós és a hitelező(k) egyezségi tárgyalás keretein belül megegyeznek, a megegyezés kiterjedhet a tarozások kiegyenlítésének sorrendjére, a teljesítés új határidejének megállapítására, a kielégítés hitelezők közötti arányának megállapítására valamint a kielégítés módjára

Az egyezségi tárgyalás sikere esetén a bíróság azt jóváhagyja, és végzéssel befejezettnek nyilvánítja az eljárást.

Ha az adós és a hitelezők egyezségi tárgyalás keretében nem tudnak megállapodni, az eljárás folytatódik.

Egyszerűsített felszámolás:

Ha a gazdasági társaság vagyona az eljárás költségeire sem elég, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, felszámoló kérelmére a bíróság végzésben elrendeli az adós vagyonának illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelező(k) közötti felosztását – a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint –,  kimondja az adós megszüntetését és az eljárás befejezését.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This template supports the sidebar's widgets. Add one or use Full Width layout.