Mire jó a könyvelő?

20.12.2015
|
0 Hozzászólások
||

..a szükséges rossz, a felesleges költség, a NAV beépített embere, akit az ügyvezető fizet!

Erre bizonyosan nem!

„A rendeltetésszerű használattól eltérő alkalmazásból eredő károkért a szolgáltatót nem terheli felelősség!”

Épp ezért van szükség könyvelőre!

Már ha őt is rendeltetésszerűen használják:

● időben tájékoztatják a céget érintő változásokról,

● Időben látják el bizonylatokkal – megfelelően strukturált formában.

 

Azért a felelősségért van szükség a könyvelőre, amit a feldolgozás, a bevallások elkészítése során a cég által megtermelt dokumentumhalmazhoz hozzátesz. A felelősség része a precíz munka, a szaktudás, a naprakészség és a minimálisan elvárható rendszerszemlélet, amivel a cég általános működési rendjét átlátja. A kulcsszó a hozzáadott érték!

Minden digitalizálási próbálkozás egyik rákfenéje (magyar sajátság): a számlák kiállításának módja még ma is nagy százalékban a kézzel írt, tömbben rögzített forma. Szkennelésnél nagy a hibaszázalék. Akkor pedig kézzel kell rögzíteni!! Mennyibe kerül az adatrögzítésre, egyeztetésre kiszemelt kolléga (aki esetleg az ügyvezető?!), óradíja?

 

A másik a jogszabályok egyértelműsége. Csak néhány kiragadott példa:

● Az iparűzési adó. Már az adózás módjának kiválasztása sem egyszerű folyamat. Aztán jönnek sorra a csökkentő tételekhez kapcsolódó kérdések. Milyen számlát minősíthetünk vásárolt szolgáltatásnak, alvállalkozói költségnek. Ó és igen, ezt rögzítéskor el kell tudni dönteni, mert később módosítani nem lehet.

● SzJA bevallás: amikor a külföldről származó jövedelmek esetében például az adó csökkentési lehetőség teljesen legális formája hiányzik a kitöltési útmutatóból.

● Amikor 1957-es jogszabály alapján akar bírságolni az OEP, mert a törvényalkotók ott felejtették.

 

Kérdés még: mekkora a hibázás esélye egy új rendszer bevezetésénél? Milyen hatékonysággal tudja üzemeltetni olyan valaki, akinek a működtetéshez szükséges szabályokat a betanulás során kell megtanulnia?

A rendszer nem fogja eldönteni a rögzítő helyett, hogy adott számlának könyvelési szempontból mi is a tartalma:

● mondjuk egy nyomdánál melyik papír alapanyag, melyik egyéb költség,

● vagy éppen számlán belül hogyan minősítjük az egyes tételeket, mert ugye számlán belül többféle költségnem is előfordulhat? (Mi is az a költségnem?)

 

Ugyanezek a kihívások sok könyvelőirodánál is, ahol az adatrögzítést betanított kolléga végzi, jó esetben előre megadott irányelvek alapján. Ha nincs megfelelő ellenőrzés, nagy a tévedés kockázata. Akkor az is előfordulhat, hogy ugyanaz a hiba éveken át fennáll. Amikor a hatóság feltárja a tévedést és kiszabja a büntetést és a késedelmi kamatot, ilyenkor lép be a könyvelő felelősség biztosítása, ha van!

De ki fizeti a révészt, ha magunknak könyveltünk (vagy nincs a könyvelőnek biztosítása!)? A program fejlesztője, üzemeltetője már most mereven elzárkózik a felelősség felvállalásától. Legalábbis erősen körülhatárolja, mi is az aminek az ódiumát hajlandó vállalni.

A döntés felelősségét senki, még a könyvelő sem veheti el az ügyvezetőtől. Mégis óriási könnyebbség megfelelően feldolgozott információk alapján elhatározásra jutni. Az ilyen szakszerűen összeállított, cashflow, vagy gazdasági riport segíti a céget pályán tartani, támogatja céljai elérésében… és csak halkan egymást közt: emberek volnánk, társas lények. Sokunknak már az is segítség egy döntési helyzetben, ha megbeszélhetjük valakivel, ha kimondhatjuk a terveinket, hogy mi foglalkoztat.

Ha érzi, amikor a könyvelésről van szó, hogy támogató háttér veszi körül, hogy választ kap a kérdéseire, hogy előremozdító információkat, kérdéseket kap a közös munka során, akkor jó helyen van. Ha nem, ugyanolyan bizonytalan a helyzete, mint ha már most az ingyenes programmal dolgozna. Gondolja végig, megéri-e!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.