credit-squeeze-522549_1280

Változások a bevallási és adófizetési határidőkben, foglalkoztatási-, munkabér és járulék kedvezmények

Változások a bevallási és adófizetési határidőkben , foglalkoztatási-, munkabér és járulék kedvezmények

A 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi éves és soron kívüli adók megállapításának, bevallásának és befizetésének, az adóelőleg megállapításának határideje 2020.09.30. (az eredeti 2020.05.31. helyett):

társasági adó (TAO),

kisvállalati adó (KIVA),

iparűzési adó (HIPA),

energiaellátók jövedelemadója (EJA),

innovációs járulék.

A 2020.09.30-ig esedékessé váló adó- és járulékelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló előlegbevallásban megállapított előleg alapulvételével kell megfizetni. Lehet rá mérséklést kérni, ha az adózó számításai szerint az éves adó, járulék nem éri el az előleg összegét.

Az éves beszámolókat is 2020.09.30-ig kell benyújtani (2020.05.31. helyett). Ez nem vonatkozik az EGT valamely államának szabályozott piacán (tőzsdéjén) kereskedésre befogadott értékpapírokkal rendlelkező vállalkozásokra, és azokra, akiket a jogszabály „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó”-nak minősít.

A SZÉP-kártyák keretösszege megemelkedett. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül:

  • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 000,- Ft,
  • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 000,- Ft,
  • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 000,- Ft.

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 400.000,- Ft/év, más munkáltató esetében 800.000,- Ft/év lett.

A 2020.04.22-től 2020.06.30-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó, a KIVA alanyok esetén KIVA sem, tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána .

A 2020.04.26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallani az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla .

A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell EKAER kockázati biztosítékot nyújtani. A bent lévő kockázati biztosítékot a NAV hivatalból visszautalja az adózóknak.

Az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek a veszélyhelyzet ideje alatt végig érvényesek maradnak, és a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt nem vizsgálják.

Nem szűnik meg a megbízható adózó i minősítés a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással, illetve akkor sem, ha az adótartozás meghaladja a nettó 500.000,- Ft-ot vagy az adóteljesítmény nem pozitív (vagyis veszteséges lesz).

A maximum 5 millió Ft összegű adótartozásra egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentesfizetési halasztást vagy maximum 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyeznek, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelem alapján a nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személyegy alkalommal kérheti a maximum 5 millió Ftadótartozás legfeljebb 20 %-kal történőmérséklését. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklésre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező gazdálkodási tevékenységét az adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Ha az adómérséklést megkapja, akkor fizetési halasztást és részletfizetést már nem kaphat. Ez a kérelem is illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

A pénztárgépek és az élelmiszer-automaták felülvizsgálatát – ha a határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le – a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül kell elvégeztetni.

A veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezen dolgozók esetében 2020.05.01-től amunkáltató kötelessége a 7.710,- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, melyet a járulékbevallásában szerepeltetnie kell. (A munkáltató kérelme alapján a NAV engedélyezi a járulék megfizetésének elhalasztását a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.)

2020.07.01-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 % (az eddigi 17,5 % helyett).

Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor 2020.07.01-től a megállapított jövedelem 87 %-át kell jövedelemként figyelembe venni (az eddigi 85 % helyett) mind a SZOCHO, mind az szja tekintetében. (Ez a SZOCHO mértékének csökkenése miatt változott.)

2020.07.01-től a magánszemélynek juttatott EKHO alapul szolgáló bevételből a kifizető 15,5 százalék EKHO-t állapít meg és von le (az eddigi 9,5 % helyett).

2020.07.01-től a KATA-sok ellátásának alapja 50.000,- Ft KATA fizetése esetén 102.000,- Ft/hó, 75.000,- Ft KATA fizetése esetén 170.000,- Ft/hó (eddig ez 98.100,- Ft/hó, illetve 164.000,- Ft/hó volt).

2021.01.01-től a KIVA mértéke 11 %-ra csökken (a jelenlegi 12 %-ról).

Foglalkoztatással kapcsolatos kedvezmények és támogatások

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás:

2020.04.29-től a csökkentett munkaidő fogalma: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25 %-át elérő, de a 85 %-át meg nem haladó részmunkaidő minősül csökkentett munkaidőnek (eddig 50 és 70 % volt), és már napi 4 óránál kevesebb is lehet a munkaidő. (Az eddigi napi 8 órás munkaszerződés esetében tehát a részmunkaidő napi 2 és 6,8 óra, vagyis heti 10 és 34 óra között lehet.)

Enyhítettek a

létszámtartás i kötelezettségen: elégséges azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát fenntartani, akikkel együttes kérelmet nyújtott be a munkáltató a támogatásra)

és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokon (csak a támogatott munkavállaló tekintetében nem lehet rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést elrendelni).

Egyéni fejlesztési idő:

a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében atámogatás időtartama alatt vagy azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (eddig csak “mentesül” szó volt a szövegben).

A foglalkoztatás megvalósulhat távmunkában és otthoni munkavégzéssel is.

Törölték a rendeletből a távolléti díj fogalmát, helyette az alapbér fogalmát határozták meg, mely szerint alapbér: a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díjat is. Így tehát a munkabérnek a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt a munkavállaló alapbérét kell elérnie, illetve a támogatás havi összegének meghatározásakor is az alapbért veszik figyelembe a távolléti díj helyett.

Belekerült a rendeletbe, hogy nem kérhető ilyen támogatás azon munkavállalókra, akikre a kutató-fejlesztők foglalkoztatása utáni kedvezményt folyósítanak.

A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított szja-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a (kivették a kieső munkaidő 30, 40, 50 % mértékű jelölését, tehát már pl. a 6 órában foglalkoztatottakra is kérhető a támogatás).

Nem kell egyéni fejlesztési idő ről megállapodni, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felénél kevesebb, pl. 8 óráról 3 órára csökken a napi munkaidő (de ebben az esetben is lehet ilyen megállapodást kötni. Ha kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni, akkor arra továbbra is munkabért kell fizetni.

Az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat.

A kormányhivatal határozathozatala napján, a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.

Ossza meg a cikket:
Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on whatsapp