Adó és adójogi változások 2018

10.01.2018
|
0 Hozzászólások
|

Személyi jövedelemadó

Cafeteria-változások

Bár alapvetően nem változnak a természetben nyújtható juttatások szabályai a következő évre vonatkozóan, a csökkenő adóterhek és a diákhitel támogatás lehetősége miatt érdemes néhány szót ejteni ezekről. A szociális hozzájárulási adó mellett az egészségügyi hozzájárulás mértéke is a korábbi 22 százalékról 19,5 százalékra csökken, így az ún. egyes juttatások (pl. Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás) adóterhe 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődik. A béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, készpénz juttatás) továbbra is 34,22 százalékkal adóznak.

Új elemként kerül be a szabályozásba a Diákhitel-törlesztés munkáltató által történő támogatása, mely havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig (27.600 Ft) adható, mindez adómentesen.

A 2017-től szintén adómentes, a távolabb lakók albérletének támogatását szolgáló ún. mobilitási célú lakhatási támogatás szabályaiban annyi kiigazítás történt, hogy 2018-tól már a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőket is megilleti, illetve a foglalkoztatás első két évében adható, a minimálbér 40 százalékáig terjedő összeg 60 százalékra növekszik, ami a 3-4. években 40 százalékra csökken, végül az ötödik évben 20 százalékkal szűnik meg. A támogatás további feltétele, hogy a munkavállaló lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Szintén feltétel, hogy a munkavállaló nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Egyéb szja-t érintő változások

A számviteli törvény 2016. január 1-jétől módosította az osztalékfizetés szabályát azzal, hogy negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Az előbbi módosulásra tekintettel az Szja törvény a számviteli szabályok (így különösen számviteli törvény, IFRS) szerint osztalékként meghatározott jövedelmet tekinti alkalmazásában osztaléknak.

Hatályát veszti az EHO-tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja, így az ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén már nem kell megfizetni a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. Az eddigi szabályozás szerint a hozzájárulás-fizetési felső határig, négyszázötvenezer forintig kellett megfizetnünk az egészségügyi hozzájárulást. Változik a költségelszámolás rendje is, ezentúl tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség legyen szó a közös tulajdonban álló ingatlan vagy ingó vagyontárgy bérbeadásáról.

2018-tól megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását, tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével. Újdonság, hogy ez a tervezet a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is elérhető lesz.

A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

Két melléklettel egészül ki a törvény, a 7. számú a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait tartalmazza, a 8. számú az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjéről rendelkezik.

Társasági adó

 

2018-tól a munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás, felújítás adóévében. A visszaélések megakadályozása érdekében a rendelkezés kimondja, hogy az adóalap-kedvezményt csak az olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet alkalmazni: akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, feltéve, hogy a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelye szerinti településtől,

vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.

Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

Változik a bejelentett részesedés fogalma, a továbbiakban nem szükséges, hogy minimum 10 százalékos legyen a szerzett részesedés mértéke. A tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, amennyiben az a szerzést követő 75 napon belül az adóhatóság részére bejelentésre kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a további részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a részesedés szerzését bejelentette az adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.

A belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak abban az üzleti évben, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tag, részvényes, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett.

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye szempontjából a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a jégkorong és a vízilabda mellett ezentúl a röplabda is látvány csapatsportnak minősül.

A transzferár-nyilvántartás készítésének új szabályait tartalmazó 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 2017. november 18-án lépett hatályba, amely alapján a 2018-as adóévre vonatkozóan már olyan nyilvántartást kell készíteni, mely kötelezően tartalmaz egy fő és egy helyi dokumentumot, emellett a 750 millió euró összegű konszolidált bevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok tagjaként az ún. országonkénti (CbCR) jelentést is mellékelni kell a nyilvántartáshoz.

Általános forgalmi adó

Adócsökkentés

5 százalékra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatás áfa-kulcsa, az új adókulcsot folyamatos teljesítésű ügyletek esetén az olyan 2017. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont. Egyéb esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a törvény kimondja, hogy az ún. hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, melyből következően arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozik.

Szintén 5 százalékra csökken a fogyasztási célú halakra [emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével], [emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével], valamint az éttermi szolgáltatásokra vonatkozó áfa kulcsa. (Utóbbi esetében ezzel egyidejűleg bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

Online adatszolgáltatás

Bár adóeljárási kérdéskör, Áfa témakörben szólunk a számlák Adóhatóság felé történő kötelező adatszolgáltatásáról, mely 2018. július 1-jétől lesz hatályos.

Az a rendelkezés, miszerint az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken, 2017. július 1-jétől lépett volna életbe, illetve ezzel egy időben bevezetésre került volna a számlázó programok online adatszolgáltatása, azaz a számlázó programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség, amely értékesítői oldalon kiváltaná az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettséget. A jogalkotó azonban egy év türelmi időszakot állapított meg, így a rendszer végül 2018. július 1-jén indulhat, ez vonatkozik az összesítő jelentés értékhatárára is.

A struktúra hasonló a korábban a számlázó programokba integrált adatszolgáltatási modulhoz, azzal a különbséggel, hogy itt az egyes számlák adataiból készül xml formátumú kimenet, illetve nem manuálisan exportáljuk az adatokat, hanem a számlázó program a számla lezárását követően automatikusan küldi ezeket az információkat a NAV felé.

A számlázó programokkal szemben tehát követelmény lesz a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat (pl. módosító számla, sztornó szám­la) adattartalmának adóhatóság felé történő továbbítása, az adatszolgáltatási kötelezettség azonban nem terjed ki a számlázó programból kiállított összes bizonylatra. Amennyiben a számlázó program egyéb számviteli bizonylatot vagy nyugtát is előállít, azoknak értékhatártól függetlenül nem kell szerepelniük az adatszolgáltatásban.

A NAV által angol és magyar nyelven is közzétett xsd séma fájl (XML Schema Document) azt az előírt adatstruktúrát tartalmazza, amely formában a számlázó programokkal kiállított számlákról az adatszolgáltatást teljesíteni szükséges. Az ennek alapján elkészült XML állományt a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerében (KOBAK) lehet tesztelni. A KOBAK rendszer a https://kobak.nav.gov.hu publikus webcímen érhető el, azonban annak használatához regisztráció és biztonsági okok miatt a böngészőbe telepített tanúsítvány, valamint fix IP cím lesz szükséges.

A KOBAK rendszer használatához és regisztrációjához szükséges információkat a https://onlineszamla.nav.gov.hu címen lehet elérni, ezen a weboldalon kerülnek közzétételre az aktuális technikai információk, illetve az online számlához kapcsolódó aktuális sémaállomány.

Július 1-jéig tehát nem változik a belföldi összesítő jelentés értékhatára sem, ezután viszont 100 ezer forintra csökken, de ezt kimenő oldalon majd kiváltja az online adatszolgáltatás. Számlabefogadói oldalon átmenetileg megmaradna az adóbevallás melléklete alapján történő adatszolgáltatás, melyhez kapcsolódik majd adóhivatali szolgáltatás is.

A rendelet alapján a jelenlegi számlázó program bejelentési kötelezettség is megszűnik.

A fenti feltételeket annyiban szükséges kiegészíteni, hogy 2017. január 1-től hatályba lépett az áfa törvényben a számlával szemben támasztott feltételként, hogy a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó bizonylatok esetében, amennyiben a számla befogadója szintén adóalany, akkor a számla befogadójának az adószámát fel kell tüntetni.

A számla kiállítását nem feltétlenül a számla kiállításra kötelezettnek kell elvégeznie. Ezt meg­te­heti a vevő is önszámlázás esetén, de a kiállításra kötelezett más társaságot is megbízhat a számláinak előállítására, megküldésére. Az adatszolgáltatási kötelezettség bár a számla kiállításra kötelezettet terheli, ugyanakkor technikailag a számlázó program fogja teljesíteni ezt a kötelezettséget. Így ezekben az esetekben elválik egymástól az adójogi kötelezett és a kötelezettséget teljesítő vállalkozás.

Amennyiben a számlá­zás­sal meghatalmazott társaság nem Magyarországon található, akkor a külföldi társaság számlázó rendszerét is fel kell készíteni a számlaadat szolgáltatásra.

Amennyiben számlatömbből történik értékhatárt meghaladó adót tartalmazó számla kiállítása, azt manuális adatszolgáltatás keretében, öt munkanapon belül kell bejelenteni az Adóhivatalnak.

Az EVAalanyok szintén kötelezettek lesznek a valós idejű adatszolgáltatásra a számlakibocsátások tekintetében.

 

Egyéb adók

 

A minimálbér összege 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint lesz. Hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint a kötelező legkisebb munkabér.

A garantált bérminimum összege 2018.  január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint lesz.

A táppénz maximum összegét a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében határozza meg, ami 2018. január 1-jétől napi 9.200 forint.

A családi kedvezmény érvényesíthető összege kettő eltartott esetén 116.670 forint lesz havonta és kedvezményezett eltartottanként. Azzal kapcsolatban nem történik változás, hogy egy eltartott esetén 66.670 forint jár havonként; három és minden további eltartott esetén 220.000 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként.

22 százalékról 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, egyúttal a 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás is 19,5 százalékra mérséklődött.

A Kata-törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. A nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik, főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősül, ezért az 50 ezer forint helyett, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetnie.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja.

A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

A kisvállalati adó mértéke 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7.320 forint, napi 244 forint 2018. január 1-jétől. Ez az összeg 2017-ben havi 7.110 forint, napi 237 forint.

Nem alkalmazható 2018. január 1-jétől a közterhek EKHO szerinti megfizetése, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója, azaz a KATA szerinti adózást választotta.

Évi 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedett 2017. június 20-ától a bevételi határ, amelynek eléréséig a hivatásos sportolók, edzők választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. Ehhez az új szabályhoz tartozik egy átmeneti rendelkezés, mely szerint ezt az értékhatárt 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre kell alkalmazni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedik, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehet.

A helyi adókról szóló törvény szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. E szabályt 2017. november 1-jétől a törvény kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével.

Változnak a termékdíj szabályai is január 1-től, így bizonyos termékdíj tételek, például a szórakoztató elektronikai cikkek esetében 114 Ft, illetve a rádiótelefonok esetében 304 Ft helyett egységesen 57 Ft lesz a termékdíj mértéke. A gépjármű termékdíj átalány esetében is több kategóriával kell majd számolni és bizonyos esetekben az adómérték is változik. Ezen a területen új kedvezményeket is bevezetnek, amely a hibrid autók esetén 30%, a kizárólag elektronikus motor esetén pedig 50% mértékű. A törvényváltozás fogalmi meghatározásokat is érint (pl. reklámhordozó papír, irodai papír, elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák), illetve egyértelművé teszi, hogy a jogutódlással történő megszűnés esetén a termékdíj átvállalási szerződéseket újra kell kötni. A módosítás emellett az új adózás rendjéről szóló törvénytervezettel is összhangba hozza a termékdíj törvény adóeljárásra vonatkozó rendelkezéseit.

 

Adózás rendje

Új törvények az Art. helyett

Három szintűvé válik az adózás és adóigazgatás rendje, a 2003. évi XCII. törvényt az alábbiak váltják 2018-tól:

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (Art), mint az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok, részletszabályok összessége.

az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (Air), amely az általános eljárások szabályait rögzíti rövid és áttekinthető formában; ezek a szabályok eddig a közigazgatási eljárásról szóló törvényben szerepeltek.

az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt), amely a végrehajtási eljárások újraszabályozása nyomán 2018-tól a NAV-ot jelöli ki általános végrehajtási hatóságként.

A jogalkotó célja ezzel rövidebb, könnyebben érthető, az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó joganyag megalkotása. A két törvény (Art. és Air) mellérendelt szerepben van, nincs közöttük párhuzamosság, az eljárások felépítése, az adózói és adóhatósági jogok és kötelezettségek rendszere ugyanakkor változatlan marad, az adóigazgatási rendtartás és az új Art. szövege mintegy 80 százalékban megegyezik a régi Art. előírásaival.

Az Avt. alapján a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság, így állami adóhatóság hajtja majd be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – adók módjára behajtandó – köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat.

Fontosabb változások az adóellenőrzések menetében

Mindössze két ellenőrzési fajta lesz, a jogkövetési vizsgálat (amelynek során a revizorok tájékozódnak, korábban ez az egyes adókötelezettségek ellenőrzésének felelt meg) és a sima, ellenőrzéséül lezárt időszakot teremtő adóellenőrzés (korábban bevallások utólagos ellenőrzése).

Egy adóellenőrzés legfeljebb 365 napig tarthat, ugyanakkor indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal meghosszabbíthatja az ellenőrzési határidőt. Azonban a 365 napot a meghosszabbított ellenőrzési határidő sem haladhatja meg.

Bár megszűnnek az ellenőrzési határidőhöz kapcsolódó nyugvási okok is, így például a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés időtartama alatt sem szünetel majd az ellenőrzési határidő, ez nem lesz jogvesztő a hatóságra vonatkozóan.

Jelentős változás, hogy 2018-tól új tények, bizonyítékok, körülmények bemutatására legfeljebb az észrevételezési határidő végéig lesz lehetőségünk. E határidőt követően sem az ellenőrzési, sem a hatósági eljárásban, sem egy esetleges új eljárásban a semmiségi okon kívül olyan új tényt/bizonyítékot már nem lehet előterjeszteni, aminek az adózó az I. fokú döntés meghozatala előtt a tudatában volt, és aminek közlésére őt az adóhatóság felhívta. Ez a változás sokkal tudatosabb adózói magatartást kíván meg már az adóellenőrzés és különösen az észrevételre nyitva álló időszak során. Az adóellenőrzési észrevétel határideje 30 napra módosul és adózó számára jogvesztő lesz.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet.

Az Adóhatóság ezentúl jogerős helyett végleges döntéseket hoz. Az adóhatóság határozata fellebbezés hiányában vagy a fellebbezés elbírálását követően jogerőssé válik. Az új szabályok alapján csak a végleges bírósági döntés esetében használható a jogerő intézménye, a közigazgatásban a „döntés véglegessé válásáról” (alaki jogerő) beszélhetünk.

Új lehetőség az önellenőrzési szándék bejelentése, ezt ugyanazon időszakra és adónemre egy alkalommal lehet megtenni, következménye pedig, hogy a bejelentéstől kezdve 15 napig nem indíthat ellenőrzést a NAV. 

A határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől, határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására már nincs mód. A módosítással azonban meghatározásra kerül az is, hogy amennyiben az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egy éves időtartam leteltét követően is, legkésőbb 18 hónapon belül meghozható lesz.

Egyéb eljárási változások

Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre; ezen túl teljes körű lesz az elektronikus ügyintézés.

Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljáróknál továbbra is meghatározza a törvény a képviseletre jogosultak körét.

A NAV új szolgáltatásaként bevezeti a kezdő vállalkozások támogatását, ami 6 hónapos, önkéntes részvételen alapuló mentorálást jelent.

Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosít az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében. Ezen túl a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát, de azon adózók adatait is, akik ÁFA bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozza az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló-közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.

Szintén változik az önellenőrzési pótlék annak tekintetében, hogy amíg eddig csak mérséklésre volt lehetőség, ezen túl annak elengedését is lehet majd kérni. 

A lakosságot érintő könnyítés az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése, így a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

Az új szabályozás régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az állami adó- és vámhatóság előtt ismertté válnak a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően igénybevevők is.

Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek.

A belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan bejelentési kötelezettségük keletkezik.

Bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. Az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban generális jelleggel írja elő az Art., hogy a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás mentesség.

Az szja 1%-os nyilatkozatok postai benyújtása esetén az adóazonosító jel borítékon történő feltüntetése technikailag indokolatlan, valamint adatvédelmi szempontból is kifogásolható eljárás, ezért annak elhagyása indokolt, ezzel is megkönnyítve az adózók számára a rendelkezés folyamatát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.