ADÓVÁLTOZÁSOK 2015

5.01.2015
|
0 Hozzászólások
||

Év eleji, átfogó hírlevelünkben összefoglaljuk a 2014. november 20-án elfogadott, az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvényekről szóló törvényben szereplő, legfőképp a kis és középvállalkozásokat érintő legfontosabb módosításokat.

 

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

2015-től munkáltatóként nevesíti a törvény azt a jogi személyt, aki az iskolaszövetkezetek által nyújtott szolgáltatás keretében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttat bevételt (pl. béren kívüli juttatást).

Ha egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében, külföldi kölcsönbeadó vállalkozás révén kerül sor úgy, akkor a magyar fogadó fél a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeken túl a jövőben a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is átvállalhatja.

Kiegészül a kiküldetési rendelvény fogalma, mely ezentúl elektronikus formában, elektronikus bizonylatként is kiállítható, ha az zárt rendszerben kezelt és tárolt és megfelel digitális archiválás szabályairól szóló rendeletben foglaltaknak.

Egyéb jövedelem helyett osztalékként adózik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

A törvény bővítette a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, így ezentúl jogosult lesz a nevelőszülő a nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is.

Bevezetésre kerül az első házasok adóalap-csökkentő kedvezménye, amely alapján 2015-től minden olyan ifjú pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

Nem változott a béren kívüli és egyes juttatások adóterhe, ugyanakkor bizonyos juttatásokat csak nettó 200.000 forintos keretösszegig vehetünk igénybe kedvezményes adókulccsal. 2015-től 450.000 forintig vehetünk igénybe béren kívüli juttatásokat 35,7-os adókulccsal, de ebben az ún. rekreációs keretben maximum 200.000 Ft lehet a SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások együttes összege (pl. Erzsébet-utalvány, pénztári hozzájárulások, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás). A SZÉP-kártya ugyanakkor 450.000 Ft-os keretig vehető igénybe a kedvezményes adókulccsal.

 

KATA és KIVA

Az újonnan alakuló kisadózónak ezentúl a társadalombiztosítási azonosító jelét is be kell jelentenie, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy biztosítása a kisadózókénti bejelentkezéssel jött-e létre. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a főállású kisadózók biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról is tájékoztatni tudja az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveket az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége keretében.

Adminisztrációt könnyítő rendelkezésként a törvény a KIVA alanyai számára negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettséget (a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve kisvállalatiadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül) tesz lehetővé.

 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az időszakonkénti elszámolással érintett (folyamatosan teljesített) ügyletek esetében a teljesítés napja az érintett időszak utolsó napja lesz, de ezt a szabályt csak 2016. január 1-je után kell alkalmazni. Kivételt képeznek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások, ezekre 2015. július 1-től kell alkalmazni az új szabályokat. A javaslat szerint a főszabálytól eltérően a számla kiállítás napja lesz a teljesítési nap, ha a számlakiállítás és a fizetési határidő (együttes feltétel) megelőzi az érintett időszak utolsó napját.

Az előleg fogalma ezentúl a csereügyletek esetében is értelmezhető, azaz a teljesítés előtt adott, nem pénzben nyújtott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny (akár követelés elengedés is) is előlegnek minősül. Ilyen esetben a fizetendő adót a vagyoni előny megszerzésekor kell majd megállapítani.

Nem kell adószámot kérniük azon külföldi adóalanyoknak, amelyek kizárólag áfa-raktárból teljesítenek közösségi értékesítést. A közösségi értékesítést ebben az esetben az adóraktár közösségi adószámmal rendelkező üzemeltetőjének kell átvállalnia, felelősségük egyetemleges.

Levonható lesz a motorbenzin beszerzésére jutó áfa, feltéve ha az anyagjellegű ráfordításként beépül egy másik termékértékesítés adóalapjába.

A belföldi fordított adózás szabályai ezentúl a vas- és acélipari termékek értékesítésére is kiterjednek. A korábbi szabályok szerint fordított adózás alá esett a hatósági engedélyköteles építési szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, majd a törvénymódosítás kiterjesztette ezt a nem engedélyköteles, de építőiparhoz köthető kölcsönzésre. Ugyanakkor a legutóbbi módosító javaslat szerint már minden munkaerő-kölcsönzés a fordított áfa alá tartozna.

 

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adó rendszerében az egyik legfontosabb változás a kapcsoltsági viszony kiterjesztése, amely szerint a kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha a felek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára tekintettel megvalósul a döntő befolyás. Az indoklás szerint azon tranzakciókra vonatkozóan is szükséges a szokásos piaci ár elve szerinti adózás, ahol a felek a jelenlegi fogalomrendszer szerint nem minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, azonban az ügylet a felek közötti valamely speciális kapcsolódás, függés miatt mégsem tekinthető teljesen független körülmények között, piaci alapon létrejöttnek.

A kapcsolt ügyletek alátámasztását szolgáló transzferár nyilvántartásokban, az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében indokolt esetekben kötelező lesz a statisztikai módszerek használata. A megbízható szokásos piaci ártartomány megállapítására ezen esetekben az adatbázis szűrés során kapott értékek terjedelme statisztikai módszerek segítségével, általános jelleggel szűkítendőek (interkvartilis tartomány).

Adókedvezményt vehetnek igénybe azon adóalanyok, akik felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatnak a felsőoktatási intézményt. A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a kedvezményt kétszeres mértékben kell visszafizetni.

Módosul az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidő, az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást öt éves felhasználási korlát váltja fel, illetve szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai.

Az adóalanyok 2015-ben adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról is dönthetnek, összesen az adóévre megállapított adó 80 százalékáig. Ha nem nyilatkoznak, akkor ezt a lehetőséget a feltöltési vagy éves adófizetési kötelezettségük során vehetik igénybe. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadó- művészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. A felajánláshoz adójóváírás kapcsolódik, összege a felajánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%-a, ha az adózó adóelőlegből támogat, illetve 2,5%-a, ha az adózó adóból támogat.

A társasági adóban a bevétel 2 %-át jövedelem-(nyereség-)minimumnak kell tekinteni, azonban a nyereség-minimum alapját különböző tételekkel lehetséges csökkenteni. 2015-től a jövedelem-(nyereség-) minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül törlésre került az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke.

 

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

A termékdíj szabályozásban a legfontosabb változás az egyéb vegyipari termékek (szappan, sampon, tusfürdő, súrolószerek stb.) megadóztatása, ezen kívül az egyéb műanyag termékek (pl. művirág) és az irodai papír is felkerült a díjköteles listára. A termékdíj megfizetése továbbra is a terméket először belföldi forgalomba hozó adózót terheli.

 

ADÓZÁS RENDJE

Ismét visszakerült az Art-be azon rendelkezés miszerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné. Az adóhatóság sokszor ugyanazon jogviszony alanyainál nem egyszerre folytat ellenőrzést; s az Art. 1. § (7) bekezdés szerinti alapelv (a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt a valódi tartalmuk szerint kell minősíteni) magában foglalja a jogügylet adóhatóság által történő átminősítésének lehetőségét is. Az adóhatóság azonban nem minősítheti a jogviszonyt annak alanyainál eltérően, ezt fogalmazza meg az Art. ismét hatályba lépő rendelkezése. Így pl. amennyiben az egyik félnél megállapította a hatóság, hogy vállalkozási jogviszonyról van szó, úgy a másik fél ellenőrzése során sem tehet ettől eltérő megállapítást (így pl. nem minősítheti adásvételi szerződéssé a jogviszonyt).

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek az automata üzembe helyezése, a bejelentés adattartalmának változása, illetve az értékesítési tevékenység beszüntetése előtt díjköteles bejelentési kötelezettségük keletkezik, mértéke 30.000 Ft, részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni. A bejelentést 2015. március 31-ig kell megtenni.

A belföldi összesítő jelentésben a tételes áfa-adatszolgáltatás értékhatára 1 millió forintra csökken. Az adózó ezentúl az ennél alacsonyabb áfa összegű ügyletekről is szolgáltathat adatot, azaz gyakorlatilag a teljes ÁFA analitikáját elküldheti az Adóhatóságnak.

Ha a tényállás tisztázásához szükségessé válik, akkor a NAV adóellenőrzése során telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót kereshet meg, hogy bizonyos elektronikus kereskedelmi szolgáltatás (online vásárlás) nyújtójáról, forgalmi adatairól információt szerezzen.

Továbbra is javasolt az adóellenőrzés során együttműködni az adóhatóságokkal, ugyanis az ellenőrzés akadályozásának ismételt megvalósításával a magánszemély adózó 500 ezer, más adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot kaphat.

Jelentős változás, hogy az újonnan alakult vállalkozásoknak negyedév helyett ezentúl havonta kell ÁFA bevallást beadniuk, illetve negyedéves bevallásra kell áttérniük azoknak, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az áfa nélküli értékesítése meghaladja az 50 millió forintot.

 

ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZER

Az adózás rendjéről szóló törvény legfontosabb változása az ún. EKAER-rendszer bevezetése és ennek adóhatóság által történő ellenőrzése. A közúton történő ÁFA visszaélések megelőzése érdekében létrehozott Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015. január 1-jén lép hatályba, ugyanakkor jelen állás szerint a hatóságok egy hónapos türelmi időt biztosítanának az érintett vállalkozásoknak, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a komoly adminisztrációs terhekkel járó feladatra.

A rendszer lényege, hogy minden útdíjköteles járművel, közúton végzett áruszállítást csak a NAV által kiadott ellenőrző szám birtokában lehet majd folytatni, az érintetteknek a szállítások megkezdése (felrakodás) előtt és a szállítások befejezésekor (lerakodás) is adatokat kell szolgáltatniuk a NAV felé. A fuvar indulására vonatkozó adatok körét az Art. részletesen tartalmazza, így többek között be kell jelentenünk a feladó és a címzett adatait, a felrakodás és kirakodás címét, a termékek megnevezését, nettó forgalmi értékét, bruttó súlyát, VTSZ számát és a gépjármű rendszámát. Ezután a rendszer egy 15 napig érvényes EKAER számot generál, melyet át kell majd adnunk a fuvarozónak. Ezután a fuvarozás jellegétől függően még egy adatot kell bejelenteni a NAV felé. Beszerzésnél és belföldi értékesítésnél a kirakodási helyre érkezés dátumát, melyet – ha nem a címzett veszi át az árut – akkor az átvevő jelenti be a NAV-nak. Illetve közösségi értékesítésnél a felrakodás megkezdésének dátumát, amelyet ha nem a feladó végez, akkor a felrakodónak kell lejelentenie.

A bejelentési kötelezettség elmulasztási mulasztási bírságot, vagy akár hatósági lefoglalást is vonhat maga után. A bejelentés alanyai azon áfa-alanyok akik a termékbeszerzés vagy termékértékesítés alanyai, tehát nem a fuvarozókat terheli ezen kötelezettség. Az adózó állandó meghatalmazottja ügyfélkapun keresztül igényelhet majd EKAER hozzáférést, a külön erre a célra létrehozott internetes felületen pedig saját felhasználónévvel és jelszóval tehető meg a bejelentés. Ezt a felhasználónevet viszont bármilyen meghatalmazottnak átadhatja az adózó, akár a fuvarozónak is, ha vállalja ezen adminisztráció elvégzését.

A bejelentési kötelezettség akkor terheli az adózót, ha:

– Európai Unióból szerzünk be terméket,

– az Európai Unióba értékesítünk terméket,

– Magyarországon nem végfelhasználónak értékesítünk.

Ez a három jogcím, illetve a közúton végzett áruszállítás, amely az EKAER-kötelezettség alapjául szolgál. A törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, bizonyos termékkörök esetében nem szükséges az útdíjköteles gépjármű megléte, maga a termék kockázatosként történő minősítése eredményezi a bejelentési kötelezettséget. A kockázatos termékek listáját külön jogszabály részletezi, így szinte az összes élelmiszer, zöldség, gyümölcs, ruházati termék, ipari termék, de még a zsebkendő és a sóder is ilyen jellegűnek minősül. Ezen termékek esetében a bejelentési kötelezettség csak akkor kerülhető el, ha egy fuvarozásra vetítve a termékek összsúlya nem éri el a 200 kg-ot vagy nettó értéke nem haladja meg a 250.000 Ft-ot. Kevésbé kockázatos termékek esetében ez a határ 500 kg és 1.000.000 Ft.

Az említett termékekre emellett ún. kockázati biztosítékot is kell nyújtani, melyet a feltételek fennállása esetén először 2015. január 31-én (vagy február 28-án) kell megfizetni a NAV elkülönített számlájára. A biztosíték összege az előző havi EKAER számmal érintett ügyletek 15 százaléka. A minősített adózóknak illetve a köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózóknak nem kell biztosítékot adniuk.

Példák a bejelentési kötelezettségre.

  1. Közösségi beszerzés:

Magyar nagykereskedés (A címzett) Németországból (B feladó) vásárol útdíjköteles gépjárművel szállítandó terméket, a termék viszont nem a nagykereskedés címére, hanem annak vevőjéhez (C átvevő) kerül kiszállításra.

Indulás bejelentése: a magyar nagykereskedés (A), mely közösségi beszerzést hajt végre, bejelenti a törvény szerinti adatokat és megkapja a fuvar EKAER számát. Az EKAER számot még a fuvar elindulása előtt közli a fuvarozóval.

Érkezés bejelentése: a kirakodási címre érkezéskor (legkésőbb egy nappal utána) a tényleges átvevő (C) jelenti be az átvételt, mivel az áru nem a nagykereskedés címére került kiszállításra. Az átvevő (C) a törvény szerint az érkezés időpontját jelenti be. A címzett az a személy, aki a beszerzést áfa-alanyként megvalósítja, átvevőn pedig а terméket а kirakodási (átvételi) helyen átvevő személyt értjük, akár nem áfa-alany is lehet!

  1. Belföldi, közúti fuvarozással járó értékesítés nem végfelhasználó részére

Magyar nagykereskedés (A feladó) értékesít magyar kiskereskedésnek (B címzett). A kiszállítás a kiskereskedés kapcsolt vállalkozásához kerül kiszállításra (C átvevő).

Indulás bejelentése: a feladó (A) igényli az EKAER számot. Feladón a termék értékesítését végző áfa-alanyt értjük.

Érkezés bejelentése: az átvétel dátumát a címzett (B) jelenti be, még akkor is, ha nem a címzett vette át a terméket.

  1. Belföldi feladási címről történő Közösségi értékesítés

Magyar nagykereskedés (A feladó) kapcsolt vállalkozásának (B felrakodó) címéről indít közúti fuvarozással járó értékesítést Ausztriába (C címzett vagy átvevő).

Indulás bejelentése: A feladó (A) igényli az EKAER számot a felrakodás megkezdéséig.

Felrakodás bejelentése: A (B) jelenti be, mint tényleges felrakodó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük