Az EVA helyett a KATA lehet az új sláger

28.09.2014
|
0 Hozzászólások
|

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett új adózási rendet már elfogadása előtt sorozatban módosítják, a legfontosabb módosító indítványokat gyűjtöttük össze.

Jelenleg több módosító indítvány is az Országgyűlés előtt van, amelyek több fontos részét is érintik a kisadózókra jövőre vonatkozó szabályozásnak, amennyiben elfogadja őket a T. Ház.

A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó módosító indítványok

  • Koncepcionális változást jelent, hogy az kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják.
  • Annak érdekében, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként, ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
  • A visszaélések elkerülése érdekében nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás.
  • A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer – és nem a benyújtott törvényjavaslat szerinti 500 ezer – forintot a negyedév végén.
  • A módosító indítvány pontosítja a kisadózó fogalmát: ebbe a kategóriába nem csak a vállalkozásban személyesen közreműködő tagokat, hanem a vezető tisztségviselői tevékenységet vagy megbízási jogviszonyban álló tagokat is érteni kell.
  • Szociális okokból a kisadózó vállalkozások tételes adóját nem kell megfizetnie annak a vállalkozásnak, amelynek a tagja legalább 30 napig nem keresőképes, például táppénzben részesül.

Kisvállalati adó

  • A módosító javaslat egyszerűsíti a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételeit. A módosító javaslat értelmében a létszám feltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva kell vizsgálni.
  • Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó szabályok is kiegészítésére kerültek, a módosító javaslat biztosítja – többek között – a bejelentés visszavonhatóságának lehetőségét is. A javaslat szerint továbbá a zártkörűen működő részvénytársasági is jogosult a kisvállalati adó alkalmazását választani.
  • A kisvállalati adóalap megállapítása során a javaslat szerint, amennyiben a pénzügyi szemléletű eredmény negatív, a személyi jellegű kifizetések összege után alapesetben még adózni kell.
  • Az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a későbbi adóévekben – összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben – az adóalapját (elhatárolt veszteség).
  • A beruházásokat elősegítendő, az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül felhasználható (mégpedig oly módon, hogy az adóalap a személyi jellegű kifizetések összegénél is kisebb lehet), ha a kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.
  • A módosító indítvány javasolja, hogy a kisvállalati adó választása ne mentesítse az adóalanyt az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, hiszen a kisvállalati adó alapvetően a társaság által fizetendő adókat váltja ki, és nem a tagok, részvényesek által fizetendő adókötelezettséget.
  • A módosító javaslat elfogadásával így az adó alanya a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül a kisvállalati adó szerinti adózás választásával.
  • A javaslat szerint az indokolatlan mértékű előleg-fizetés elkerülése érdekében a kisvállalati adó alanya választhatja, hogy már az adóelőleg-megállapítása során alkalmazza az adóalap módosító tételeket.
  • Emellett módosulnak az adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai oly módon, hogy amennyiben a kisvállalati adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg bevallásra és fizetésre havonta kötelezett, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettsége nem haladta meg az 1 millió forintot az adóelőleg bevallására és fizetésére negyedévente kötelezett (az adóalanyiság első évében a viszonyítási alap a megelőző évi bevétel, 100 millió forintos bevételi határ alapján). A javaslat ezáltal egyszerűbb adóelőleg-fizetési szabályokat állapít meg és nincs szükség az adóalap kiegészítésére (feltöltésére) az adóév végén.
  • A kiegyensúlyozottabb előleg-megállapítási szabályok okán, az adóelőleg után 16 százalékos mértékkel kell az adóelőleget megfizetni (és nem az eredeti javaslatban szereplő 19 százalékos mértékkel).
  • A javaslat kisadózó vállalkozás számára lehetővé teszi azt, hogy az iparűzési adóalapjukat tételes összegben, mégpedig a székhelyük, telephelyük szerinti településenként 2.5-2,5 millió forint éves összegben állapítsák meg. Ezen egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás esetén nem terheli a kisadózó vállalkozást iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség sem. Az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This template supports the sidebar's widgets. Add one or use Full Width layout.