csődeljárás olyan gazdálkodó szervezet jogi eszköze, amely likviditási problémái miatt fizetési haladékot kér hitelezőitől, hogy egy pénzügyi, gazdasági átszervezéssel tovább végezhesse tevékenységét, és képes legyen a hitelezők követeléseit nem peres eljárás keretében kielégíteni.
Ki kezdeményezhet csődeljárást egy likviditási problémával küzdő gazdálkodó szervezet ellen?
– a gazdálkodó szervezet vezetője, vagy
– a hitelezők.
A csődeljárási kezdeményezést a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének (vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés, taggyűlés) vagy a szervezet tulajdonosainak, vagy az alapítóknak jóvá kell hagynia.
A csődeljárás iránti kérelmet a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell a gazdasági szervezet legfőbb szervének nyilatkozatát, hogy az egyeztetésre engedélyt adott, három hónapnál nem régebbi mérlegét és adószámát. Csatolni kell továbbá a hitelezők névsorát a hitelek összegével és lejáratának időpontjával, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot.
A csődeljárást a bíróság csak akkor engedi lefolytatni, ha a gazdálkodó szervezet a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül fizetési halasztásban nem részesült.
A csődeljárás menete:
Első lépésként meg kell szerezni a hitelezők egyetértését, ez a fizetési haladék megszerzése. Ez a gazdálkodó szervezet részére legalább 60, legfeljebb 120 napos fizetési haladékot, moratóriumot jelent.
Ezt követően a bíróság vagyonfelügyelőt nevez ki. A vagyonfelügyelő kíséri figyelemmel a csődeljárás alatt álló szervezet gazdálkodását a moratórium idején.
A gazdálkodó szervezet és a hitelezők a moratórium idején egyezségi tárgyalást kezdeményezhetnek. A tárgyalás célja a fizetőképesség visszaállításának segítése. Ennek eredménye lehet adósságátvállalás, kezességvállalás, tulajdonszerzés.
Az egyezségi tárgyalásokról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
A csődeljárás lépéseit, a bíróság rendelkezéseit, végzéseit a cégközlönyben közzé kell tenni.
Amennyiben a csődeljárás sikeresen végződött, vagyis a gazdálkodó szervezet és a hitelezők között a moratórium ideje alatt egyezség jött létre és az adós fizetésképtelensége helyreállt, akkor aszervezet folytatja működését.
Amennyiben az eljárás ideje alatt az adós és a hitelezők között egyezség nem jött létre, a bíróság megszünteti a csődeljárást, és dönt a gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendeléséről.