A felszámolási eljárás

28.09.2014
|
0 Hozzászólások
|

A felszámolási eljárás célja az adós vállalat, gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése valamint a hitelezők kielégítése.

Felszámolási eljárás nem peres eljárás, és az adós fizetésképtelensége miatt történik.

Az eljárást kezdeményezheti:

az adós: ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni, felszámolást kérhet. A kérelemben be kell jelentenie valamennyi bankszámláját vezető pénzintézet nevét és bankszámlaszámait (a kérelem benyújtása után nyitottakat is).

a hitelezők: a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, lejárati időpontját és az adós fizetésképtelenségének indoklását. A bíróság haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolási eljárás megindításáról. Az adósnak nyilatkoznia kell a bíróság felé, hogy a kérelemben foglaltakat elfogadja-e. Ha igen, akkor kérhet haladékot. Ha nem nyilatkozik, akkor feltételezni kell a fizetésképtelenségét.

a végelszámoló

a cégbíróság: ebben az esetben a felszámolást a bíróság hivatalból rendeli el, az ellen fellebbezni nem lehet.

A felszámolási kérelmet a felszámolandó gazdasági társaság székhelye szerint illetékes bírósághoz kell beadni, aki a felszámolást végzéssel rendeli el, és kinevezi a felszámolót.

A kérelem benyújtása után az adós fizetésképtelenségét a bíróság megvizsgálja, és amennyiben úgy ítéli meg, a felszámolási eljárás megindítása előtt az adós kérelmére 30 napos határidőt engedélyezhet a tartozás(ok) kiegyenlítésére.

Lehetőség van az eljárás szünetelésére is, ha azt az adós és a hitelezők együttesen kérelmezik.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétételének napja.

A hitelező kérelmezheti vagyonfelügyelő bevonását a felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha valószínűsíteni tudja, hogy a tartozás rendezése veszélyben van, valamint okirattal igazolni tudja a követelés létrejöttét, nagyságát és esedékessé válását. A hitelezőnek igazolni kell továbbá a törvényben meghatározott vagyonfelügyelői díj megfizetését is. Ha a bíróság elfogadja a hitelező kérelmét, az adós fellebbezésére tekintet nélkül, a bíróság döntése végrehajtható.

A bíróság végzésben jelöli ki a felszámolót. Felszámolónak a vagyonfelügyelő is kinevezhető. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak!

Amennyiben az adós gazdálkodó szervezet, a vezetője a szervezet vagyonával csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával tehet jognyilatkozatot a felszámolási eljárás megindítását megelőzően. Az adós által tett mindenféle jognyilatkozatról köteles tájékoztatni a bíróságot. Az adós köteles együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel. Ha ezt nem teszi meg, a vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. E döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Amennyiben az adós és a hitelező(k) egyezségi tárgyalás keretein belül megegyeznek, a megegyezés kiterjedhet a tarozások kiegyenlítésének sorrendjére, a teljesítés új határidejének megállapítására, a kielégítés hitelezők közötti arányának megállapítására valamint a kielégítés módjára

Az egyezségi tárgyalás sikere esetén a bíróság azt jóváhagyja, és végzéssel befejezettnek nyilvánítja az eljárást.

Ha az adós és a hitelezők egyezségi tárgyalás keretében nem tudnak megállapodni, az eljárás folytatódik.

Egyszerűsített felszámolás:

Ha a gazdasági társaság vagyona az eljárás költségeire sem elég, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, felszámoló kérelmére a bíróság végzésben elrendeli az adós vagyonának illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelező(k) közötti felosztását – a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint –,  kimondja az adós megszüntetését és az eljárás befejezését.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This template supports the sidebar's widgets. Add one or use Full Width layout.