Válságban is fókuszban a kapcsolt vállalkozások.
A társasági adó kiszámításánál, a szokásos piaci ár megállapításánál
fontos szempont a vállalkozások összefonódásainak vizsgálata
.
Jövőre azonban már a KATA-s számlák elszámolása kapcsán is
figyelembe kell venni van-e tulajdonosi egyezőség a szolgáltató (szállító)
és ügyfele között.
Újdonság 2021. január 1-től
, hogy a kisadózó vállalkozó számlájának a befogadójaként vizsgálni kell,
hogy a számla kiállítója és befogadója kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e egymással. Abban az
esetben, ha a számla kiállítója a befogadó szempontjából harmadik
személynek minősül (részletesen lejjebb) minden befogadott számla után keletkezik 40 % jövedelemadó
bevallási és fizetési kötelezettsége a számlát befogadó adózónak a számla
teljesítését követő hónapban.
Ezzel a módosítással a tulajdonos-ügyvezető (vagy közeli hozzátartozója)
KATA-sként csak a 40 % SZJA megfizetése mellett állíthat ki számlát
megbízásos jogviszonyban a saját, illetve a család cége számára.
Csak kiegészítésként jegyezzük meg, hogy a 3 000 000 Ft-os értékhatár (egy vállalkozás irányába
adott KATA-s egyéni vállalkozótól egy éven belül) átlépése után befogadott számla
kapcsán is a befogadó cégnek keletkezik 40% SZJA bevallási és
adófizetési kötelezettsége
. Az egyéni vállalkozónak az SZJA bevallásában (tárgyévet követő május
20-ig) kell feltüntetnie az így szerzett bevételét.
Érdemes átismételni, mi számít kapcsolt vállalkozásnak és ki is az a
„harmadik személy”?!
TAO 4.§ 23. kapcsolt vállalkozás:
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk.
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással
rendelkezik
azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az
adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Közeli hozzátartozónak számít a saját, vagy nevelt gyermek a házastárs,
élettárs, és a szülő is!
Ptk. 8:2. § [Befolyás]
(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén
természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi
személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyáss
al rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben
meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a)
jogosult
e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai
többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b)
a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei
a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással
rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak
, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat,
feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással
rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.
(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben
az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben
(köztes jogi személy) befolyással bír. A
közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan
hányada,
amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi
személyben rendelkezik
. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű
befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi
személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a
befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.
(5)
A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését
vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
A transzferár-nyilvántartás jogszabályi környezete nem változott
a világjárvány okozta helyzet ellenére sem, így főszabályként az adózónak
változatlan tartalommal szükséges elkészítenie a transzferár dokumentációt.
Ha azonban a vállalat működésében változás következett be a
világjárvány hatására, arra részletesen ki kell térni a transzferár
dokumentációban
(bemutatva például a megváltozott jövedelmezőséget, üzleti stratégiát vagy
a vállalat üzleti átszervezését)
A részletes információk 2018. január 1-től az Új ART-ben (174.§ – 183.§) és
a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletben (az adóigazgatási eljárás
részletszabályairól) találhatók.
A transzfer ár dokumentum elkészítésének elmulasztása tranzakciónkként 2.000.000 forint bírsággal súlytható.
A pandémia ráirányította a figyelmet a szokásos piaci ár egyoldalú eljárás
keretében történő megállapítása iránti (APA: advance pricing arrangement)
kérelmekre. Ezeket a kérelmeket elektronikus úton lehet beadni. Az
adóhatóság előzetesen határozza meg az árat 3-5évre. Az eljárás díja attól
függ, hogy hány oldalú eljárást kezdeményez az adózó (ahány oldalú az
eljárás, annyiszor 2.000.000 Ft-ot kell fizetni, az előzetes konzultáció
alkalmanként 500.000 Ft-ba kerül). A kérelem vonatkozhat korábbi időszakra is, amely
ellenőrzéssel nem lezárt, el nem évült, vagy ellenőrzés alá nem vont, a
kérelem benyújtásáig.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett időszakra
szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem
benyújtásától a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés
véglegessé válásáig sem.
Az így megállapított ártól való eltérés esetén, az adóhatósági vizsgálat az
adókülönbözetet az általa megadott értékhatáron belüli bármely értékre
számíthatja.
Mindent összevetve, ha felmerül a transzferár nyilvántartás készítési
kötelezettség egy cég vagy cégcsoport számára, gazdaságos szakértő
véleményét kérni. Az előrelátás ebben az esetben is kifizetődő: milliós nagyságrendű adókülönbözet
megállapítástól, bírságtól kímélheti meg a vállalkozót.
