Változások a bevallási és adófizetési határidőkben
, foglalkoztatási-, munkabér és járulék kedvezmények
A 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi éves
és soron kívüli adók megállapításának, bevallásának és befizetésének, az adóelőleg
megállapításának határideje 2020.09.30.
(az eredeti 2020.05.31. helyett):
társasági adó (TAO),
kisvállalati adó (KIVA),
iparűzési adó (HIPA),
energiaellátók jövedelemadója (EJA),
innovációs járulék.
A 2020.09.30-ig esedékessé váló adó- és járulékelőlegeket
az utolsó rendelkezésre álló előlegbevallásban megállapított előleg
alapulvételével kell megfizetni. Lehet rá mérséklést kérni, ha az adózó
számításai szerint az éves adó, járulék nem éri el az előleg összegét.
Az éves beszámolókat is 2020.09.30-ig
kell benyújtani (2020.05.31. helyett). Ez nem vonatkozik az EGT valamely
államának szabályozott piacán (tőzsdéjén) kereskedésre befogadott
értékpapírokkal rendlelkező vállalkozásokra, és azokra, akiket a jogszabály
„közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó”-nak minősít.
A SZÉP-kártyák keretösszege megemelkedett. E szerint béren
kívüli juttatásnak minősül:
-
szálláshely
alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 000,- Ft, -
vendéglátás
alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 000,- Ft, -
szabadidő
alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 000,- Ft.
Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek
esetében 400.000,- Ft/év, más munkáltató esetében 800.000,- Ft/év lett.
A 2020.04.22-től 2020.06.30-ig SZÉP-kártya számlára utalt
béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó, a KIVA alanyok esetén KIVA
sem,
tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána
.
A 2020.04.26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban
eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó
alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne. A megállapított, de be nem
szedett adót azonban be kell vallani az adóhatósághoz.
Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla
.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell EKAER kockázati biztosítékot nyújtani. A bent
lévő kockázati biztosítékot a NAV hivatalból visszautalja az adózóknak.
Az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek a veszélyhelyzet ideje alatt
végig érvényesek maradnak, és a feltételek fennállását a veszélyhelyzet
ideje alatt nem vizsgálják.
Nem szűnik meg a
megbízható adózó
i minősítés a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül
esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított
adókülönbözetre való hivatkozással, illetve akkor sem, ha az adótartozás
meghaladja a nettó 500.000,- Ft-ot vagy az adóteljesítmény nem pozitív
(vagyis veszteséges lesz).
A maximum 5 millió Ft összegű adótartozásra egy
alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentesfizetési halasztást vagy maximum 12 havi pótlékmentes részletfizetést
engedélyeznek, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési
nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem illetékmentes és 15
napon belül elbírálják.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelem alapján a
nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személyegy alkalommal kérheti a maximum 5 millió Ftadótartozás legfeljebb 20 %-kal történőmérséklését. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklésre
akkor kerülhet sor, ha a kérelmező gazdálkodási tevékenységét az
adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból
ellehetetlenítené. Ha az adómérséklést megkapja, akkor fizetési halasztást
és részletfizetést már nem kaphat. Ez a kérelem is illetékmentes és 15
napon belül elbírálják.
A pénztárgépek és az élelmiszer-automaták felülvizsgálatát – ha a határidő a
veszélyhelyzet ideje alatt jár le – a veszélyhelyzet megszűnését követő 120
napon belül kell elvégeztetni.
A veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi
szolgáltatásra jogosult. Ezen dolgozók esetében 2020.05.01-től amunkáltató kötelessége a 7.710,- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, melyet a
járulékbevallásában szerepeltetnie kell. (A munkáltató kérelme alapján a
NAV engedélyezi a járulék megfizetésének elhalasztását a veszélyhelyzet
megszűnését követő 60. napig.)
2020.07.01-től
a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 % (az eddigi 17,5 % helyett).
Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az
költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor 2020.07.01-től a megállapított jövedelem 87 %-át kell
jövedelemként figyelembe venni (az eddigi 85 % helyett) mind a SZOCHO, mind
az szja tekintetében. (Ez a SZOCHO mértékének csökkenése miatt változott.)
2020.07.01-től
a magánszemélynek juttatott EKHO alapul szolgáló
bevételből a kifizető 15,5 százalék EKHO-t állapít meg és von le (az eddigi
9,5 % helyett).
2020.07.01-től
a KATA-sok ellátásának alapja 50.000,- Ft KATA fizetése
esetén 102.000,- Ft/hó, 75.000,- Ft KATA fizetése esetén 170.000,- Ft/hó
(eddig ez 98.100,- Ft/hó, illetve 164.000,- Ft/hó volt).
2021.01.01-től
a KIVA mértéke 11 %-ra csökken (a jelenlegi 12 %-ról).
Foglalkoztatással kapcsolatos kedvezmények és támogatások
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás:
2020.04.29-től a csökkentett munkaidő fogalma: a
veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés
szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés
szerinti 25 %-át elérő, de a 85 %-át meg nem haladó részmunkaidő
minősül csökkentett munkaidőnek (eddig 50 és 70 % volt), és már napi 4
óránál kevesebb is lehet a munkaidő. (Az eddigi napi 8 órás munkaszerződés
esetében tehát a részmunkaidő napi 2 és 6,8 óra, vagyis heti 10 és 34 óra
között lehet.)
Enyhítettek a
létszámtartás
i kötelezettségen: elégséges azoknak a munkavállalóknak a munkaviszonyát
fenntartani, akikkel együttes kérelmet nyújtott be a munkáltató a
támogatásra)
és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokon (csak a
támogatott munkavállaló tekintetében nem lehet rendkívüli munkaidőben
történő munkavégzést elrendelni).
Egyéni fejlesztési idő:
a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó
fejlesztés érdekében atámogatás időtartama alatt vagy azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30
%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól
(eddig csak “mentesül” szó volt a szövegben).
A foglalkoztatás megvalósulhat távmunkában és otthoni munkavégzéssel is.
Törölték a rendeletből a távolléti díj fogalmát, helyette
az alapbér fogalmát határozták meg, mely szerint alapbér:
a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként
figyelembe kell venni a felszolgálási díjat is. Így tehát a munkabérnek a
támogatás időtartama alatt a támogatással együtt a munkavállaló alapbérét
kell elérnie, illetve
a támogatás havi összegének meghatározásakor is az alapbért veszik
figyelembe a távolléti díj helyett.
Belekerült a rendeletbe, hogy nem kérhető ilyen támogatás azon
munkavállalókra, akikre a kutató-fejlesztők foglalkoztatása utáni
kedvezményt folyósítanak.
A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint
megállapított szja-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a (kivették
a kieső munkaidő 30, 40, 50 % mértékű jelölését, tehát már pl. a 6 órában
foglalkoztatottakra is kérhető a támogatás).
Nem kell egyéni fejlesztési idő
ről megállapodni, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felénél
kevesebb, pl. 8 óráról 3 órára csökken a napi munkaidő (de ebben az esetben
is lehet ilyen megállapodást kötni.
Ha kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni, akkor arra továbbra
is munkabért kell fizetni.
Az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre
megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat.
A kormányhivatal határozathozatala napján, a kérelemben foglaltak szerint
módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és
egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem
benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
