7 számlázással kapcsolatos változás, amely komoly bírságkockázattal jár

1. Online számla 2.0 verzió bevezetése 2020, április 1-től:

Az online számlaadat-szolgáltatásban komolyabb xsd séma-változások jönnek, de ez egyben új lehetőségeket is jelent az automatizálásra.

Ezekkel az új adatokkal olyan információ birtokába szeretne jutni a hatóság, amely már túlmutat az eredeti koncepción, a kiállításra kerülő számlák adatainak azonnali jelentésén. Ezek az adatok sem a számlaképeken, sem az Áfatörvényben nem jelentek meg 2019-ben, ezért a számlázó programok a módosításuk nélkül többnyire nem is lesznek alkalmasak ezek jelentésére. Érdemes tehát a számlázó programok készítőinek hírleveleit, közleményeit figyelemmel kísérni, különösen, ha valamilyen egyedi rendszert használ a vállalkozás, illetve valamilyen vállalatirányítási rendszerből állítja ki a számláit. Ha nem érkezik értesítés a megfeleltetésről érdemes kérdéssel fordulni a programozókhoz.

2. 2020 július 1-től szűkül azon tárgyi adómentes ügyletek köre,

ahol nem kötelező a számla. Az egyéb oktatás esetében, és a tárgyi adómentes ingatlan értékesítése esetén kötelező lesz a számla kibocsátása.

Továbbra sem kötelező a számla kibocsátása (helyette számviteli törvény szerinti bizonylat szükséges) a tárgyi adómentes ingatlan bérbeadása esetén.

Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.

3. 2020. július 1-től a számlakibocsátásra ésszerűnek számított határidő 8 napra rövidül.

Ez azt jelenti, hogy a számlát a teljesítéstől számítottan 8 napon belül kell kibocsátani.

4. 2020. július 1-től minden belföldi adószámmal rendelkező vevő felé kibocsátott számla esetében kötelező feltüntetni a vevő adószámát.

Valamint az online számlaadat-szolgáltatás Július 1-ét követően kötelező lesz minden belföldi adószámmal rendelkező vevő felé kibocsátott számla esetében. Mindkét szabály vonatkozik minden ÁFA alanyra, ideértve a KATA-sokat, az alanyi adómenteseket, a tárgyi adómentes ügyleteket teljesítő vállalkozásokat, amelyek számlát bocsátanak ki, és a fordított adózás alá eső ügyletekre.

5. 2021. január 1-től az online számlaadat-szolgáltatás lényegében minden belföldi adóalany által kibocsátott számlára vonatkozik majd,

kivéve azon nem adóalanyok felé teljesített ügyleteket, amelyeket az ún. „egyablakos rendszerben” kell jelenteni.

6. A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei jelentősen szigorodnak, a következő feltételek együttes fennállása szükséges:

a) a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,

b) az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,

c) a b) pontban meghatározott személy, a vevő érvényes adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában, ezt az adószámot közölte az értékesítővel, és az adószám a számlán feltüntetésre került!

d) az értékesítést teljesítő adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

7. A Brexit

Többé már nem kérdéskérdés csupán az, hogy milyen forgatókönyv szerint hagyja el az Egyesült Királyság az uniót. Az ÁFA terén a Brexit több változást is hozhat a vállalkozások életében. Ügyelni kell például arra, hogy az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek majd. Ezekhez az ügyletekhez más kiszállítási igazolások szükségesek, az új folyamatoknak megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázó programokat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket.

Azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon adószámmal rendelkeznek, csak pénzügyi képviselet útján folytathatják majd gazdasági tevékenységüket! A pénzügyi képviselet ellátására viszont speciális szabályok vonatkoznak, amelyek egyúttal a pénzügyi képviselőkkel szemben többletfeltételeket támasztanak. Az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat.